A munkavédelmi érdekképviseletek működését érintő változások:

A munkáltatónak konzultálniuk kell a munkavállalókkal és azok képviselőivel minden, a munkahelyi biztonságot és egészségvédelmet érintő kérdésben.

„Munkavédelmi képviselő választást kell tartani minden munkáltatónál, ahol a munkavállalók létszáma legalább húsz fő. A választás lebonyolítása és a feltételek biztosítása a munkáltató kötelezettsége;”

A rendelkezés hatálybalépésével egységesen minden 20 főt elérő, az Mvt. szerinti szervezett munkavégzés fogalomkörébe tartozó munkáltatónál meg kell szervezni a munkavédelmi képviselő választást az alábbiak figyelembevételével:

• azon munkáltatónál, ahol van választott munkavédelmi képviselő, az Mvt. megváltozott rendelkezéseit a munkavédelmi képviselő mandátumának lejártát követő munkavédelmi képviselő választás során kell alkalmazni.
• azon munkáltatónál, ahol munkavédelmi képviselő választásra nem került sor, az Mvt. megváltozott 70/A. § (1) és (2) bekezdése szerinti munkavédelmi képviselő választást a törvény hatálybalépését követően fél éven belül meg kell tartani.

A jogalkalmazási tapasztalatokra figyelemmel és a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvénnyel való összhang érdekében a törvény módosítja a munkavédelmi képviselők választásával kapcsolatos szabályokat. Egyértelművé teszi, hogy a munkavédelmi képviselő választására az Mt. 238. §-át kell megfelelően alkalmazni. A munkavédelmi képviselők függetlenségének biztosítása érdekében ugyanakkor előírja, hogy az Mt. 238. § (2) bekezdésében foglalt kizáró okokon túl nem választható munkavédelmi képviselővé az, aki a munkáltatónál munkaviszony keretében főtevékenységként a munkáltató megbízásából munkavédelmi feladatokat lát el.

Konkretizálásra került a munkavédelmi képviselők munkajogi védelmére vonatkozó szabályozás, amelynek értelmében a munkáltatónál megválasztott valamennyi munkavédelmi képviselőt megilleti az Mt. 273. § (1) szerinti munkajogi védelem, az Mt. 273. § (2) bekezdése szerinti tartamban.

Fontos, a munkavállalók felelősségét és szankcionálhatóságát érintő változások:

A munkavédelmi hatóság szabálysértési jogkörének megszűnésével a munkavállalói mulasztás nem szankcionálható a ténylegesen szabályszegő munkavállalóval szemben. Azért, hogy a munkáltató felelősségén túl, a munkavállaló kizárólagos szabálytalan munkavégzését a hatóság szankcionálni tudja, a törvény bevezeti a közigazgatási bírság alkalmazásának lehetőségét. [Mvt. 82/D. §] A bírság összege ötszázezer forintig terjedhet. A munkavédelmi hatóság közigazgatási bírsággal sújtja azt a természetes személyt, aki a szervezett munkavégzés során:

• a munka egészséges és biztonságos végzésére, illetve annak ellenőrzésére vonatkozó szabályokat megszegi vagy feladatkörében e szabályok végrehajtásának mellőzését eltűri,
• a munkabalesettel kapcsolatban nyilvántartási, kivizsgálási, jegyzőkönyv-készítési és bejelentési kötelezettségét kellő időben nem teljesíti, vagy valótlan adatot közöl, illetve a baleset valódi okát eltitkolja, vagy feltárását megakadályozza,
• a foglalkozási megbetegedéssel, fokozott expozíciós esettel kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettségét nem teljesíti vagy a foglalkozási megbetegedés, fokozott expozíció kivizsgálását akadályozza vagy
• a munkáltató képviselőjeként a munkavédelmi képviselőt a munkavédelemre vonatkozó szabályban biztosított jogainak gyakorlásában akadályozza, illetve a munkavédelmi képviselővel szemben jogainak gyakorlása miatt hátrányos intézkedést tesz.

Egyéb fontos változások:

Pontosításra kerültek:

• a munkavégzés összehangolására és ennek felelősségére vonatkozó rendelkezések,
• a veszélyes munkafolyamatoknál, technológiáknál a veszélyek megelőzése, illetve károsító hatásuk csökkentése érdekében szükséges intézkedések,
• veszélyforrás hatásának kitett munkavállalók védelméről szóló rendelkezés,
• a munkabaleset kivizsgálására vonatkozó szabályok,

Az új szabályozás arról rendelkezik, hogy a kivizsgálásba szükség esetén be kell vonni a munkáltatónál foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást biztosító szolgálat orvosát, azzal, hogy a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást biztosító szolgálat orvosa minden súlyos munkabaleset esetén részt kell vegyen a kivizsgálásban , ugyan akkor munkabiztonsági szaktevékenységnek minősíti a munkabaleset kivizsgálását.

a munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyeztető körülmények, 2 ponttal egészült ki a felsorolás, súlyos veszélyeztetésnek minősül ezután:

• a megengedett értéket meghaladó expozícióban történő foglalkoztatás a szükséges védelem hiányában; továbbá
• a veszélyes munkahelyen, veszélyes munkaeszközzel vagy veszélyes technológiai folyamatban végzett munka esetére a munkavédelemre vonatkozó szabályban előírtnál kevesebb munkavállalói létszám foglalkoztatása.
• a hatósági eljárás lefolytatásához szükséges, a személyes adatok kezeléséről szóló kitételek,
• • az értelmező rendelkezések részben a fokozott expozíció és a súlyos munkabaleset definíciói